Történetünk

Minden a halainkkal kezdődött. A Sziámi Harcoshal (Betta Splendens) volt az első hal, ami bebizonyította számunkra, hogy egy halnak is lehet személyisége és nem olyan unalmas, mint ahogy sokan azt állítják. Mikor összeköltöztünk a kedvesemmel, nem csak a ruháit, hanem az állatait is hozta magával. Az első két halunk a sötétbordó Siddharta (Crowntail / Koronás Betta) és a türkízkék Ganesha (Fátylas Betta) volt, az öreg harcosok közül már csak Ganesha él, ő már 2 éves. (2-3 éves korig élnek.)   

Első kedvenc halám, életvidám és igazi harcos jellem, ahogy megláttam, abból beleszerettem. Ganesha türkiz színekben pompázva Már akkor nyitotta a kopoltyúját, Mikor Még Csak az ujjammal közelítettem AZ akváriumhoz.



Az egész buli úgy indult, hogy régóta terveztük, hogy megpróbáljuk szaporítani őket. Elmentünk 2019 szeptemberében egy egzotikus kisállatbőrzére és elhatároztuk, hogy veszünk egy szép kisány bettát. A végén 5 darab hallal érkeztünk haza, abból három fiú volt, és két kislány. Lilla, az első ivarérett kislányunk személyes kedvencem lett. Ő volt az első halleány, aki engedte magát megsimogatni, az ujjamat körbedörgölőzte, és amikor megjelentem mellette, jött az üveghez, rebegtetett a kis mellúszóval, mint egy kiskutya, aki csóválja a farkát. Ránéztem, ő rám, és csak annyit mondtam, gyere Lilla, és máris szófogadóan jött, mikor kértem. Pároztatásnál nem volt titok, hogy kik lesznek az elsők, akiket összerakunk.

Sokadik próbálkozás után végre eleget olvasgatva a témáról ma Lillának és Ganeshának a fiai 5 hónapos lettek, 37-en voltak, abból már tizet el is adtunk, amit még azon a héten meg is vettek a kereskedésből egzotikus lila, türkíz, kék és vörös színházalkád volt . Szilveszterkor történt az első halaink elúszása, mikor már kijönnek a habfészekből, és vízszintesen úsznak, azt hívják elúszásnak. Megtartottuk a legnagyobb halat, és elneveztük Szilveszternek. Igazából Stallone is lehet volna, mert fura homloka végett úgy néz ki, mint egy agresszív pitbull. Ő lett a legnagyobb, legegészségesebb és legharcosabb halunk ebből az ívatásból, apja vérét és színét is örökölte.Sajnálatos módon a kanálfejűség egy genetikai hiba, valahol az ősöknél beltenyészet lehetne, így belőle nem lesz tenyészhím. Mi az ilyen esetek elkerülése végett halnaplót vezetünk,


Édesanyjuk, Lilla sajnos túlzottan meg lett szorongatva, nem túl túl párzást, rá pár napra sajnos elhagyta az akváriumát. A szemben álló fa tövében tért örök nyugovóra, megsirattuk. A gyerekek nőttek, a halaink csak egymás után jöttek, Lillától 8 darab kislány eltanulta, hogy a kezem nem bánt, lehet beleúszni, lazulni a tenyeremben, körbejárni az egész kezemet, megcsipkedni a gyűrűmbenkövetni.


A lányok etetés előtt mindig simogatást kapnak, jönnek, és sorban úsznak át az ujjaim közt.Elhatároztuk egyszer, hogy mivel a lányok együtt laknak, mi lenne, ha egy szép hátteret csinálnánk nekik, ha már így van a szivárvány minden színében pompáznak, kéne nekik valami szép háttér. Általában a mi ízlésünk nem áll meg a natúr sziklafalnál, és a kreativitásunk is, kicsit talán nem nagyképű, de túl van az átlagos, így megalkottuk az első egyedi hátterünket az akváriumba.


Ezután kezdtünk rákapni az ízére. Forrasztópákát, nikecellt és vízálló akril festéket használtunk. Az ólomüveges munkám által megismertem anno a forrasztópákát, így nem állt tőlem távol a felhasználást. Több képet is festettem, amiből eladásra került pár, így a színek használatával sem állt távol a tőlem.A 3D-s akváriumháttér készítésével összevontam a számomra jobb kedvelt kreatív tevékenységeket egyé, a halak örömére és a mi örömünkre is. A slussz poén, mikor a kedves párod nem visszahúz, hanem ugyan olyan fanatikusan imádja az új hobbit és mindenben segít, tanácsot ad, vígaszt ad, ha valami nem úgy sikerül és alkot alkot, együtt veled. A fantáziánk szárnyra kelt és ennek tudatában az életünk felett teljes mértékben átvette az uralmat. Elkezdtünk olyan műveket alkotni, amik a szépségük mellett halbarátok is. A Betták labirint kopoltyúsak, és kedvelik a sekély vizet. Ennek okán szeretnek minél közelebb lenni a felszínhez. Szeretik a bújkálókat, a sok tereptárgyat és a levélhintát.A következő akváriumainknál figyeltünk, hogy legyen elég "kiülője" és a bújkálója is egy halnak. A tündérakváriumunk kiagyaásakor ráébredtünk, hogy nagyon bevállt a kiülő.


Egyszer csak arra figyeltünk fel, hogy Olivér, az első Dumbo Bettánk (az oldalsó úszója nagy, mint Dumbó fülei, ezért hívják így hivatalosan) hatalmas terebélyes rózsás farkát lelógatva tespedt a kiülőjén, mint egy menyasszony a kanapén, szinte már fél "kézzel" könyökölt és a tipikus "betta mosoly" kiült a szép pirosas arcára. Meghalotta, hogy "Olivér, hát te mit tespedsz azon a kiülőn?" Ásított egyetem, és már jött is felénk, rázni a rongyot.Ami a Dumbós uszonyát illeti, mindig úgy néz ki, mintha két cseresznyevirág szirmát lóbálná naphosszat, vagy mint egy gondos takarítónő, folyton rázza a rongyot, port tiszta egész nap.
Olivérnek gyerekei lettek. Kedvese egy szintén Dumbo Betta nőstény, akit Jessica-nak hívnak, kissebb, de ugyanúgy rázza a rongyot, mint Olivér, viszont a stílusa sokkal furább. Reggeltől estig pörög, úszik oda-vissza, fel-le, mint a kis ugrálós csibék, amiket gyerekkorunkban kaptunk, csak felhúztuk, és pattogott, ugrált, míg le nem járt. Jessica egész nap pörög, mint a bolond gomba.
Gyerekeik három hónaposak, harminc darab körül vannak, de mivel izgágák, így csak nagyjából tudják megszámolni őket.Úgy rázzák a rongyot, azt a picike rongyukat, mintha mind egy kis lepkepillangó lenne, és etetéskor mindegyik szembe fordul, és úgy rebegtet. Az egyik legcsodálatosabb látvány. A Betták, mivel harcos halak, tudni kell róluk, hogy nem tűrik el egymás társaságát, csak a leányok, de ők páratlanul, háromnál többen egy nagy akváriumban, hogy eloszoljon az agresszió. A Betták párzásánál szintén nem egy romantikus gyertyafényes vacsora a megszokott, ami úgy zajlana, hogy vacsi után illedelmesen megkérik a kezüket a lánynak, majd együtt emelik a habfészekig az ikrákat. Általában úgy kezdődik minden, hogy járnak egy "násztáncot" édes kettesben, majd egy kicsit erényesen elhajtja a fiú a nőstényt.

A nőstény menne ugyan, de a fiúnak már a habfészek tervezésén jár az esze, leseget, nézi, mihez tudná a víz tetején biztonságosan odakőműveskedni a kis buborékházikót. A lány türelmetlen, mert mióta meglátta a fiút, a függőleges csíkos ruháját magára öltötte, és lesi, kínálja, hogy mikor tudja majd magához ölelni őt. A fiú viszont haragszik. Ilyenkor odacsap, hogy a lány hagyja őt habfészket építeni, mert anélkül bizonyítja szóba sem áll vele. A hátralévő időt így a lány bujkálással, várakozással és folyamatos odapofátlankodással, kérdőre vonással tölti. "Mikor építed már fel, már nem bírom tovább."
Ami ezek után jön, nem símogatás, így a lány a történet végére úgy néz ki, mintha vadmacskákhoz került volna, mikor pedig először odaengedi a fiú a habfészek alá, a két oldalon megállnak, mint egy színházi darab kezdeténél, éppen hogy csak nem nem hajolnak , ázsiai állat által, hogy akkor most kezdik a színdarabot, figyeljetek. A halak ilyenkor elkezdenek közeledni egymáshoz. Finoman átölelik egymást és megszorítja a fiú a lányt. Ezt többször megteszik, hogy az ikrákat a leányka hasából kipréselje a fiú. Amikor erősebb a szorítás, az ikrák elkezdenek hullani a lányból, és van, hogy egy pillanatra el is ájul, alásüllyed a habfészeknek. Közben a fiú minden erejével azon van, hogy a lehulló ikrák még a földig se érjenek el, kapkodja őket össze a szájába, ahogy csak tellik tőle. Felköpi őket a habfészekbe, és így lesz a hal kisbaba. Hogyan hajtják végre, ismét harcoskodás lesz, elkergeti a nőstényt, elsősorban az ikrákra félájult állapotban azt hinné, menő orosz kaviár, és felzabálná, hogy kiderülne, hogy az bizony a kölyke lett volna. Ezután a nőstény valóban elég megtépázott lesz, fáradt, uszonya tépett, megviselt. A műsort csak 2-3 napig csinálják. A fenti történet egy átlagos ívatás története, de nem Olivéréké. Olivérék miatt a kezdetektől fogva szerelmesek egymásba, kárt sosem tettek egymásba, ezért is különlegesek. Ők lesznek azok, akiket nem fogunk többet senki mással pároztatni, csak egymással. Az akváriumuk van egymás mellett, és a betta azért nem társas lényeges, van köztük egy papírlap, amit elhúzunk néha, amikor a szerelmesek láthatják egymást. menő orosz kaviár, és felzabálná, jobban kiderülne, hogy az bizony a kölyke lett volna. Ezután a nőstény szerint elég megtépázott lesz, fáradt, uszonya tépett, megviselt. A műsort csak 2-3 napig csinálják. A fenti történet egy átlagos ívatás története, de nem Olivéréké. Olivérék miatt a kezdetektől fogva szerelmesek egymásba, kárt sosem tettek egymásba, ezért is különlegesek. Ők lesznek azok, akiket nem fogunk többet senki mással pároztatni, csak egymással. Az akváriumuk van egymás mellett, és a betta azért nem társas lényeges, van köztük egy papírlap, amit elhúzunk néha, amikor a szerelmesek láthatják egymást. menő orosz kaviár, és felzabálná, jobban kiderülne, hogy az bizony a kölyke lett volna. Ezután a nőstény valóban elég megtépázott lesz, fáradt, uszonya tépett, megviselt. A műsort csak 2-3 napig csinálják. A fenti történet egy átlagos ívatás története, de nem Olivéréké. Olivérék miatt a kezdetektől fogva szerelmesek egymásba, kárt sosem tettek egymásba, ezért is különlegesek. Ők lesznek azok, akiket nem fogunk többet senki mással pároztatni, csak egymással. Az akváriumuk van egymás mellett, és a betta azért nem társas lényeges, van köztük egy papírlap, amit elhúzunk néha, amikor a szerelmesek láthatják egymást. A fenti történet egy átlagos ívatás története, de nem Olivéréké. Olivérék miatt a kezdetektől fogva szerelmesek egymásba, kárt sosem tettek egymásba, ezért is különlegesek. Ők lesznek azok, akiket nem fogunk többet senki mással pároztatni, csak egymással. Az akváriumuk van egymás mellett, és a betta azért nem társas lényeges, van köztük egy papírlap, amit elhúzunk néha, amikor a szerelmesek láthatják egymást. A fenti történet egy átlagos ívatás története, de nem Olivéréké. Olivérék miatt a kezdetektől fogva szerelmesek egymásba, kárt sosem tettek egymásba, ezért is különlegesek. Ők lesznek azok, akiket nem fogunk többet senki mással pároztatni, csak egymással. Az akváriumuk van egymás mellett, és a betta azért nem társas lényeges, van köztük egy papírlap, amit elhúzunk néha, amikor a szerelmesek láthatják egymást.


Kitörő ilyenkor az örömük, szinte csak vált néha, és egymás szemébe nézve rebegtetik a kis rongyocskáikat. Rögtön láthatóvá vált ilyenkor a jel Jessicán, hogy hogy a párját. Minden Betta lány, ha beindul, függőleges csíkok jelennek meg az oldalán, van amelyiken nehezen észrevehető, van melyik rikít, ez színtől függ. Fehér halat különböző nehéz kilesni, mikor áll készen, ott inkább csak a fejhajtás mutat beleegyezést, ha neki az a pasi kell. Mikor Olivéréket összeengedjük, megtörténik a násztánc. Olivér megkéri kedvesét, hogy figyeljen, milyen habfészket tud építeni. Az ő habfészke a legnagyobb, legstabilabb habfészek, amit ebben a házban nálunk épített bármelyik hal.

Jessica nem bújik el, de nem is zaklatja párját, körül ússza egy nagyobb körben, és érdeklődve kínálja a kész fészket. Miután Olivér szól neki, hogy nézd, készen van, jöhetsz kedves, akkor odabújik. Sehol egy csípés, sehol egy harapás, addig szeretik egymást, csak csak lehet. Miután vége a műsornak, és az összes ikra fent van, Jessica vígan úszkál tovább, boldogan, míg észre nem vesznek, hogy bent vannak a habfészekben az ikrák. Olivér vigyáz rájuk, ami kiesik, felszedi és gondosan visszaköpi. Ez a folyamat náluk nem három napig, hanem egy nap tart, ami azért is rekord, mert ebben benne van a fészek építése is, amit Olivér mindig óriásira épít. Jessicát visszatesszel, megtetjük, és boldogan, egészségesen, láthatóan fitten és csinosan éli tovább izgalmas életét a tündérpalotájában. Miközben ezt az írást írtam, pont a második szerelmük után jár, Olivér második napja ügyel, hogy a kishalak kikeljenek az ikrából, ami véletlenül leesik, már teszi is vissza. Kicsit fáradt ilyenkor, de tudja ő is, hogy megéri a fáradozás, és megmutatja nekik az eredményt, a kishalaikat, mikor már tinédzserként vagánykodnak.

Sajnos azóta már egyedül én végzem a vállalkozással kapcsolatos dogokat, de ennek az írásnak már lassan öt éve és a vállalkozás továbbra is remekül működik.


Köszönöm, hogy elolvastad! :)